Széchenyi 2020

A porcelánról

A porcelán magastűzön, mázasan, 1200 °C és 1400 °C között tömörre kiégetett, kagylós törésű kerámiaféleség, a kerámiaipar legnemesebb anyaga. Legjellemzőbb tulajdonságai áttettszőssége és fehérsége. E tulajdonságai emelik ki a többi kerámiaféleség közül.

A porcelán legfőbb alapanyaga a kaolin, és legtöbb tulajdonságát is ez határozza meg.  A kaolin önmagában csak igen magas hőmérsékleten égethető tömörré, ezért olvasztó hatású anyagokat, földpátokat, meszet adagolnak a porcelánmasszákhoz. A harmadik fő komponens a finomra őrölt kvarc, mely a porcelánok áttettszőségéért felelős..

A porcelánt Kína Honan tartományában találták fel a Tang-dinasztia idején, készítésének technikája pedig  a 14. századtól a Császári Porcelánkészítő Manufaktúrában vált igazán népszerűvé. A kínai udvar számára készített pikkelyszerű, narancshéj-hatást keltő mázas darabok a 15. században jelentek meg. Az első kínai porcelántárgyakat a középkori keresztes lovagok hozták Európába, ahol azok hamarosan rendkívül népszerűek lettek.A porcelán a nevét az olaszok által porcelánnak nevezett tengeri kagylóról kapta.

Európában a 18. század kezdetén Franciaországban egész sor manufaktúra készített lágyporcelánt. Az igazi európai porcelánt Johann Friedrich Böttger német alkimista keramikus, valamint Ehrenfried Walter von Tschirnhausen matematikus-fizikus találta fel. A meisseni porcelángyárat 1710. január 23-án alapította Erős Ágoston. A 18. század harmincas éveiben a meisseni gyár termelése annyira megugrott, hogy az európai piacon egyeduralkodóvá vált. Meißena hírnevét a század harmincas éveiben gyártott, 16–20 cm-es szobroknak köszönheti: ezek évszázadokra kijelölték a porcelánplasztika útját. A kis figurák a rokokó időszakában, főleg 1740 után váltak kedveltté. A 19. század elején a porcelántárgyak stílusa a klasszicizmus jegyében alakult tovább.

A három legrégibb európai porcelánmanufaktúra a meisseni, a bécsi és a velencei.
A magyar porcelángyártás viszonylag későn, csak a 19. században indult meg. Az első porcelángyárat 1827-ben Bretzenheim Ferdinánd alapította regéci birtokán, Telkibányán. A formák között magyar népi alakokat például a kulacsot is megtaláljuk, melynek máza eleinte zöldesfehér volt, amit később fehérre változtatták.